2009. november 4., szerda

indoklás-féle:.

mert van, mert létezik szinesztézia.

az illat az illat. a szín az szín. a hang az hang. vajon?

másképp fogalmazva:

az illat az illat? (csak)szín-e a szín? a hang csupán hang?


valahogy az multimedialitás korszakát éljük. eddig is azt élték a népek, csak mostanára már olyan magas szinten űzzük, hogy szinte minden a multimedialitásról szól, gondoljunk a filmekre, a 3D-s játékokra, a hang által mozgásra serkenthető képpel ellátott pólókra, a hordozható mp4-ekre és a 3G-s telefonokra. meg még sokan mások.

az illatok... az illatok azok hol maradnak? lehet, hogy nem elég, hogyha fahéjas budipapírt gyártunk, merthogy az ellazít dolgunk végezte alatt, mint ahogy azt a németek kifundálták...

az illat nem csak illat. szín, a reggelekben, hang az éjszakában, vagy hangok és színek felemás impressziója. játék az érzékekkel. mesteri fantáziaelindító-kódok végtelen sorozata talán. s mindmind a levegőben. innen, a netről, a könyvekből ki van zárva. ki van zárva? én éreztem már sohanemlátott felhők alá szorult sohanemérzett aromákat. szellőt az arcomon, egy zárt könyvtár vastag falai között. könyvszellőt.

illatot akarok megírni. megrajzolni. lefotózni. színekkel, hangokkal. bármivel, amivel módom van. itt. ebben a blogban.

ha szeretnél, ha akarnál, ha gondolod, hogy jó lenne kitenni valamit, s valami olyat, amivel egy illat-impresszumot kelthetnél bennünk, az olvasóban:thepnuth@gmail.com. ez a cím, ahová várlak művedben, alkotásaidban. és előre köszönöm őket.

merüljünk illatokba,
kiscsuri:.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése